Freida nev�hez t�bb sz�lban is k�t�dik India;

 1. a sikerfilmje, a Gett�milliomos ott forgat�dik.

 2. maga Freida is Indi�ban sz�letett.

 3. �llampolg�rs�ga is indiai.

 4. Indi�ban (Mumbaiban) �l.

Na, de n�zz�k milyen is India:

India (hindi nyelven भारत Bhārat), hivatalosan Indiai K�zt�rsas�g (hindi nyelven) भारत गणराज्य Bhārat Gaṇarājya), d�l-�zsiai f�ggetlen orsz�g, f�ldrajzilag a F�ld hetedik legnagyobb �s m�sodik legn�pesebb orsz�ga. A 28 �llamot  �s 7 sz�vets�gi ter�letet mag�ba foglal� orsz�g partjait d�len az Indiai-�ce�n, nyugaton az Arab-tenger, keleten a Beng�l-�b�l mossa. Tengerpartj�nak hossza �gy �sszesen 7517 kilom�ter. Nyugaton Pakiszt�n,, �szakkeleten K�na, Nep�l �s Bhut�n, keleten Banglades �s Mianmar (a kor�bbi Burma) hat�rolja. Az orsz�g a tengeren kereszt�l szomsz�dos Sr� Lank�val, a Mald�v-szigetekkel �s Indon�zi�val.

A gyakran szubkontinensk�nt emlegetett orsz�g hossz� t�rt�nelme, ami mind a mai napig nagyon �l�nken �l a mindennapokban is, m�lt�n tette Indi�t a soksz�n� kultur�lis �rt�kek orsz�g�v�. A kezdeti Indus-v�lgyi civiliz�ci�, majd a fontos kereskedelmi �tvonalak �s az �kort�l megalakul� roppant indiai birodalmak fontos szerepet j�tszottak a szubkontinens tudom�nyos, kultur�lis �s kereskedelmi felemelked�s�ben. N�gy nagy vil�gvall�s, a hinduizmus, a buddhizmus, a dzsinizmus �s a szikh vall�s ered a mai India ter�let�r�l, m�g az els� �vezredben megjelen� zoroasztrianizmus, a zsid� vall�s �s az iszl�m alapvet�en befoly�solta az orsz�g kultur�lis fejl�d�s�t. A hatalmas k�z�pkori birodalmak felemelked�s�nek �s buk�s�nak kor�t a  Brit Kelet-India T�rsas�gmegjelen�se z�rta le a 18. sz�zadban, a k�vetkez� �vsz�zadban pedig Nagy-Britannia gyarmatos�totta az eg�sz szubkontinenst. Az indiai f�ggetlens�gi mozgalommal India 1947-ben �n�ll� orsz�gg� v�lt, a Mah�tma Gandhi nev�vel f�mjelzett korszak volt a kezdete a modern India kialakul�s�nak.

Korunk Indi�ja pedig sok �rtelemben megd�bbent� eredm�nyeket �r el. A nomin�lis brutt� hazai term�ket (GPD) figyelembe v�ve az orsz�g jelenleg a vil�g tizenkettedik legnagyobb gazdas�g�val rendelkezik, �s negyedik a v�s�rl�er� tekintet�ben. Az ut�bbi �vtized reformjai Indi�t a vil�g m�sodik leggyorsabban b�v�l� gazdas�g�v� tett�k. Ugyanakkor az orsz�g s�lyos probl�m�kkal k�szk�dik, a nagyar�ny� szeg�nys�g,analfab�tizmus �s alult�pl�lts�g jelentik a modern India sz�m�ra a legnagyobb kih�v�st. Az orsz�g soksz�n�s�ge nemcsak t�rsadalmi s�kon jelentkezik, a vall�si, etnikai �s nyelvi v�ltozatoss�g mellett India egyedi �llatvil�ga �s f�ldrajzi adotts�gai is eml�t�sre m�lt�ak.